"Az élet szép, csak néha felhős...", avagy köszönet Barbinak és MeMének(Cseninek(: ).(:♥

"Az élet szép, csak néha felhős... "

mondta egyik legjobb barátnőm, Barbi (http://zizabab.blogspot.com/) most, nemrég... 

Jajj, Barbi... nem tudom, hogy háláljam meg azt, hogy ti ketten Memével (+CSeni(:) belepottyantatok az életembe...     foggggalmam sincs, egyszerűen nem tudom...

Nem bíírom egyszerűen felfogni, hogy valaki hogy tud ennyire boldog lenni, nem tudom....

CSodááááállak ezért, Barbi.........cso-dál-lak...

tudom, hogy ez most így naggyonnagyon nyálasnak tűnik, de amint tudod, nem tudok úgy fogalmazni, mint te, drága(: Egyszerűen túl szomorú vagyok most, és nem szabadna... mert akkor miért a nevem egyszerűen Zizzzzi, ha nem illik rám!? nem???

Talán az lehet a baj, hogy túl sokan lettetek a "legjobbak" és a legőszintébben mondom, tényleg nagyon jól esik, csak nagggggggggyon váratlan volt... azelőtt nem történt velem még ennyi sok jó egyszerre.

Úgy érzem most az igazán igaz barátaimra, és rokonlelkeimre (filmből, amiről majd mesélek ) találtam és túl sok már a két-háromhónapnyi hiányotok...  

DE! nemsokára találkozunk és még milllllllyen jó alkalomból folyván...(:

és biztos vagyok benne, hogy felejthetetttttleeeeeeeeen lesz!felejthetetlen...   :) 

szóval, ezúton köszönöm nektek, drága Barbi, MeMe és Cseni...

és külön köszönöm Neked, Barb, hogy ilyen jó vagy hozzám, és próbálsz visszahúzni az élet szivárványos, mosolygós, életvidám oldalára(:

köszönöm(:

♥♥♥