igen... így érzem... pedig aki ismer, az tudja, hogy imáááádom a kavicsokat...

most egy nagyonmagas szivárványszínű ház tetején lennék, és kavicsokat dobálnék a mélybe...

és sírnék amikor hallanám, hogy összetörnek...)'''''''':

elment...

elment, úgy, hogy be sem nézett... mérhetetlenül szomorú vagyok emiatt... talán. Őt tartottam a legjobb barátnőmnek...a qrvaéletbe. nagyon hiányzik, ennyi az egész.

Biztos vagyok benne, hogy egy nagy tátongó lyuk marad bennem...

bájbáj.:(

"Az élet szép, csak néha felhős...", avagy köszönet Barbinak és MeMének(Cseninek(: ).(:♥

"Az élet szép, csak néha felhős... "

mondta egyik legjobb barátnőm, Barbi (http://zizabab.blogspot.com/) most, nemrég... 

Jajj, Barbi... nem tudom, hogy háláljam meg azt, hogy ti ketten Memével (+CSeni(:) belepottyantatok az életembe...     foggggalmam sincs, egyszerűen nem tudom...

Nem bíírom egyszerűen felfogni, hogy valaki hogy tud ennyire boldog lenni, nem tudom....

CSodááááállak ezért, Barbi.........cso-dál-lak...

tudom, hogy ez most így naggyonnagyon nyálasnak tűnik, de amint tudod, nem tudok úgy fogalmazni, mint te, drága(: Egyszerűen túl szomorú vagyok most, és nem szabadna... mert akkor miért a nevem egyszerűen Zizzzzi, ha nem illik rám!? nem???

Talán az lehet a baj, hogy túl sokan lettetek a "legjobbak" és a legőszintébben mondom, tényleg nagyon jól esik, csak nagggggggggyon váratlan volt... azelőtt nem történt velem még ennyi sok jó egyszerre.

Úgy érzem most az igazán igaz barátaimra, és rokonlelkeimre (filmből, amiről majd mesélek ) találtam és túl sok már a két-háromhónapnyi hiányotok...  

DE! nemsokára találkozunk és még milllllllyen jó alkalomból folyván...(:

és biztos vagyok benne, hogy felejthetetttttleeeeeeeeen lesz!felejthetetlen...   :) 

szóval, ezúton köszönöm nektek, drága Barbi, MeMe és Cseni...

és külön köszönöm Neked, Barb, hogy ilyen jó vagy hozzám, és próbálsz visszahúzni az élet szivárványos, mosolygós, életvidám oldalára(:

köszönöm(:

♥♥♥

nahát...már megint eleredt az eső...

Már megint eleredt az eső... igen. dörög villámlik.szeretem az esőt...ilyenkor sosem alszok el, megpróbálok minél tovább fennmaradni, és hallgatom, mert egyszerűen jólesik és mert megnyugtat... most is nagyon jót fog tenni...
Csináltam a napokban kettő valamit, amiket most nem mutathatok sajnos meg, mert van rá okom, de biztosíthatlak arról titeket, hogy amint lehet, megmutatom(:

borongós idő, borongós kedv, egy jó kis teázás-beszélgetés jót tenne...

a híres, nevezetes...

füredi Anna-bál... ott fogok én énekelni...:D  szóval, aki ráér, vagy netán unatkozok este fél éjfélkor, az tapadjon a duna tv-re hátha felfedez minket (:

  pussssz(:

hm...

borongós napok járnak errefelé... az eső néha néha csöpög, esik vagy szakad... és én meg unom bent az agyamat...
ilyenkor szinte mindig bekucorgok a szobámba és olvasok...
még 3 igen ! 3!!!! kötelezőt ki kéne olvasnom, mert ennyi a kötelező... de én úgy nem szeretek olvasni, nem vagyok hajlandó... a magam akaratából már vagy 5-6-7 et is elolvastam a nyáron, mivel imádok olvasni, de sajnos suliidőben nincs időm - persze a rengeteg tanulás miatt:P - szóval most  Kosztolányi: Aranysárkányát kezdtem el ezen a borongós napon, mikor már vagy 7szer elment az áram...

Történtek még egyébféle kalamajkák nálunk... kezdjük ott, hogy vettünk egy kiskutyus, egy westyt, akit Abbeynek neveztünk el...persze hogy nem az NCIS-ből:D

aztán, még mi történt...  találkoztam egyik nap egy barátnőmmel és egy nagyon szép napom volt vele(: rengeteget beszélgettünk, köszönöm(:


hetekkel ezelőtt, szívmelengető érzés volt látni - és egyben visszataszító és undorító - ahogyan Lucy a cicánk lelkesen tanítgatta kis fiúcicáját , Macsót mindenféle állatok hajkurászására, és elkapására... aranyos meg minden, de akkor sem kell felhozni a teraszra:D

 nemrég jártam a városban... és nagyon vicces látni hogy azta-pazta egyre több a raszta:D mivelhogy vagy három rasztás fiatalember:D postáskodott Kecskeméten... voltak olyan raszta, rajok, akik a felújításnál dolgoztak...  vicces.


aztán még, nemtudok ilyen sok keszekusza élményt felsorolni, csak kár, hogy ezekre ezekután a nagy "majd"-ban nem emlékszem... s én ezeket sajnálom...


borongós az idő, brongós a hangulatom máma... meg úgy általába... de majd javul(:
 

ezt...

hallgassátok meg:
katt
a
szivárványszivekre...(: 

♥♥♥♥♥♥♥♥


jó éjszakát(: 

nyár?

 íme pár kép(: már csak anyu kedvéért is(: (és köszönöm a telefondíszt...(: ♥ )

 horgolás közbeni hangulat...(:

 tesók(:

 csipkében...♥ a Villa Fioreban eltöltött gyönyörűséges hét emlékére...(:

 anemlátszódószöveg:   lakatlan sziget egy répacsonkból...(:

 a kép magáért beszél...(:   mondjuk úgy, hogy az élet mindennap mutat valami szépen, vagy megmosolyoghatót... neked csak észre kell venned(:

                       
                       a legjobb...(:♥  

                                                                                                      

                                                              ezvagyokén.♥ (:

                
                     a frissen horgolt tatyó(:




    Na, ennyi volt a móka mára(: remélem ,tetszettek a képek....


                         




                       Jó éjszakát!(:♥

csak...

összegubózva az ágyad mellett gubózod összegubancolt álmaid tengerét...

horgolmány...

elkezdtem egy "kis"táskát horgolni, színes csíkosat(:♥ nagyon tetszik, de sajnos nagyon lassan haladok... nem baj, ha kész lesz megmutatom(:  


       én kívánhatok, és vágyakozhatok, csak legfeljebb nem jön össsze;)

Kívánságlista...

Arra gondoltam, hogy összeírom azon tárgyak és dolgok listáját, amit szeretnék... hátha sikerül megvalósítani(:

       1., egy fényképező gép :D ezt mindenképp ( talán majd érettségi után;) )

2., egy ülőfüggőágy, mivel nagyon szeretek hintázni(:

3., egy új töltőtoll, ami nem folyik, jó minőségű és lehet bele kapni rendes patront is:D

4., gitártok a gitártokomnak, amit már megvettem:D

5., végre gitárórákat venni az egyik barátnőmtől...(:

6., kicsit nemilyennagyonmeleg, jó sok fagyival(:

7., egy kis ihlet, és alkotáskedv.

azt hiszem most nagyjából ennyi.Talán elkezdek most valamin ügyködni...                      

kezdjük el...

Ma van az a becses nap, amikor elkezdem az új blogom. Remélem, ez sikeresebb lesz...
Van pár versnek nevezhető íradékom a régiben, azokat bemásolnám... hogy azért megmaradjanak azok is(:
íme a belőlem kitört gondolatok tengere:

tudsz bálnát rajzolni? na mert én nem...(:

nem nagyon tudok mit írni... csak azt hogy mennyire nem tetszik, hogy ilyen mostanság a világ... mert én ehhez nem vagyok hajlandó alkalmazkodni...
De szerencsére, most ebben az évben rengeteg új "barátra" leltem, akik közül egy kettő tényleg kiemelkedő, és velük némileg könnyebb túlélni a napokat...

Szörnyű, hogy rohan az idő, hogy nincs időnk semmire, és nem látjuk át a dolgainkat, és minden gondunkat magunkban kell tartanunk, mert nincs senki, aki meghallgassa.

Egy pillanat örökké...
...mikor az idő csak a pillanaté,
mikor megfagy a levegő, és te is úgy érzed,
mintha ezer madár szállna együtt veled...

Láthatatlan vagy, de mégis látható,
mert lelked csak a csendben kitárható,
S a kulcsot, hogy kinek adod,
ne feledd: csak a te dolgod!


Csak...

már csak én vagyok fenn,
a sötétség s, a csend
lohol utánam sebesen...


jó éjszakát!

egy téli bejegyzés:
Remélem sok hó lesz idén!
Hóembernyi legalább:D
Már nagyon várom a telet...

Jelenleg jó kedvem van...

Zenét hallgatok, félcopfozok, este kosármeccsre megyek, csuklok, röhögök, vicceket olvasok,éneklek és még sok más dolgot is művelek:D



ez a mondat különösképpen tetszik:D :
művészlelkem kibontakozásait fogom ott közzé tenni vmilyen formában...

na ezek lennének...

és egy kedvenc, ami a barátnőmnek, Barbinak is nagyon tettszett - akivel "mellesleg" van egy közös blogunk  is (:


Szeretem nézni, és gondolkodni mások élettöredékein...
például ott van a franciatanárnő a buszon...
az egyetemista adrenalin energiaitallal fáradtan igyekezve az egyetemre...
a színesbe öltözött, művészeti kinézetű bicikliző hölgy...
a bácsika, ahogyan segít az ugyancsak idős nénijének felállni és a buszról leszállva, kézenfogva sétálnak haza...

szóval szeretek ezeken gondolkodni...